Birtokvédelem

Birtokvédelmi ügyek

 

Amennyiben a birtokost birtokától önhatalommal jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják, a Polgári Törvénykönyv alapján birtokvédelem illeti meg (ide tartozik például, ha. valakit kizárnak a lakásból, ahol lakik, a szomszéd a közműveket elzárja, a szomszéd állatai rendszeresen a kérelmező ingatlanára kóborolnak stb.). Birtokvédelmet írásban lehet kérni, amennyiben a birtokháborítás egy éven belül történt. A kérelmet 2200 forintos okmánybélyeggel ellátva kell benyújtani. Az ügyintéző a kérelem alapján tárgyalást, illetve szükség esetén helyszíni szemlét tart, majd 30 napon belül határozatot hoz. A határozatban a jegyző az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését elrendeli, vagy a kérelmet elutasítja. A határozattal egyet nem értő fél közvetlenül a bírósághoz fordulhat jogorvoslati kérelmével.

 

A hatáskörrel rendelkező szerv neve: Medgyesegyháza Város Jegyzője

 

Illetékességi területe: Medgyesegyháza város közigazgatási területe

 

Az ügyintézéshez szükséges dokumentumok, okmányok felsorolása

Birtokvédelmi kérelem, költségmentesség iránti kérelem, képviseleti jogosultságot igazoló dokumentum, amennyiben a birtoksértés ingatlant érint, az érintett ingatlan tulajdoni lap, bérleti szerződés, vagy adás-vételi szerződés másolata.

 

A birtokvédelmi eljárás kérelemre indul, melynek tartalmaznia kell:

  • a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét),
  • a képviselő nevét, lakcímét (székhelyét),
  • az ellenérdekű fél (felek) nevét, lakcímét (székhelyét),
  • a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
  • a jegyző illetékességét megalapozó adatokat,
  • a jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet,
  • a kérelem és annak határidőben való benyújtása alapjául szolgáló tényeket.
     

A kérelemhez csatolni kell a kérelemben foglalt tények igazolására szolgáló bizonyítékokat.

 

Eljárási illetékek, igazgatási szolgáltatási díjak összege (birtokvédelmi kérelem illetéke) 2.200 Ft.

 

Az alapvető eljárási szabályok, ezek magyarázata, az ügyintézést segítő útmutatók, az ügymenetre vonatkozó tájékoztatás

Birtokos az, aki a dolgot magához veszi, vagy akinek az más módon hatalmába kerül. Birtokos az is, akitől a dolog időlegesen más személy hatalmába került. A birtokos személyét elsősorban a tényleges hatalmi helyzet határozza meg.

 

A birtokvédelemnek kétféle útja alakult ki:

  • a birtoklás tényén alapuló ( ún. possessorius birtokvédelem)
  • a birtokláshoz való jogcímnek összemérésén alapuló (ún. petitórius) birtokvédelem.

Kikre terjed ki a birtokvédelem?

A birtokvédelemre a birtokos jogosult. Ez azt jelenti, hogy megilleti a birtokvédelem minden birtoksértővel szemben - annak az egynek a kivételével, akitől ő a birtokot maga is tilos önhatalommal szerezte meg. Egy dolognak egy időben több birtokosa is van. A közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan is megilleti.


Kit nevezhetünk birtoksértőnek?

A birtoksértő személyének a meghatározásához abból célszerű kiindulni, hogy ki az, aki magatartásával megvalósítja a tilos önhatalmat, illetőleg abból, hogy a kérdéses magatartás kinek az érdekében következik be. A birtokháborító általában a saját érdekében cselekszik.

 

Milyen eszközöket vehet igénybe az, aki ellen birtoksértést követtek el?

A Ptk. a birtokvédelem három eszközét ismeri: birtokvédelem önhatalommal, birtokvédelem igazgatási úton és birtokvédelem bírói úton.

A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja. Arra jogosult a birtokos, hogy meghiúsítsa, hogy a birtokát elvonják tőle, hogy megakadályozza mások behatolását az ingatlanra, illetőleg, hogy mások azon jogosulatlanul átjárjanak. Az önhatalom gyakorlásakor mindig figyelembe kell lenni arra, hogy a támadás elhárítása vagy az elveszett birtok visszaszerzése érdekében nem lehet aránytalanul nagyobb hátrányt okozni, mint amit maga a birtokháborítás jelentene (Pl. túllépi az arányos mértéket az, aki úgy akarja megakadályozni a gépkocsival való behajtást az ingatlanára, hogy megrongálja a gépkocsit.)

A birtoktól való megfosztást és a birtoklásban való zavarást együttesen birtokháborításnak nevezzük.

A bírói gyakorlat a birtokháborítás fogalmát rugalmasan értelmezi, annak minősítve újabban számos környezeti ártalmat is. Ezáltal a birtokvédelem is a környezetvédelem egyik jogi eszközévé vált.

Az igazgatási úton történő birtokvita eldöntésére a községi, városi, fővárosi kerületi jegyző illetékes.

A jegyző akkor jogosult eljárni, ha a vita a birtoklás tényéhez vagyis possessorius birtokvédelemhez kapcsolódik és a birtokháborítástól számítva egy év még nem telt el.

A birtokvédelmi ügyben ügyfél a birtokvédelemért folyamodó panaszos személy és a birtoksértést elkövető panaszolt, egyaránt. Eszerint a birtokos az eredeti állapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését egy év eltelte után közvetlenül a bíróságtól kérhet. A birtokos közvetlenül a bírósághoz fordulhat akkor is, ha az ügyben a birtokláshoz való jogosultsága is vitás.


Hogyan kérhet a jegyzőtől birtokvédelmet?

A jegyző előtt a kérelmezőnek kétség esetében bizonyítania kell, hogy birtokos volt, továbbá, hogy birtokától megfosztották, illetőleg birtoklásában zavarták. A kérelem az eredeti birtokállapot helyreállítására, illetőleg a zavarás megszüntetésére, továbbá a jogtalan  birtoklással kapcsolatos hasznok, károk és költségek megítélésére irányulhat.

A birtokvédelmet kérő ügyfélnek a jegyzőhöz intézett kérelmében kell megfogalmaznia birtokvédelmi panaszát. Kérelmére a jelenlegi illetéktörvény alapján, eljárási (2.200,-Ft.) illetékbélyeget kell ragasztani.

Panaszának tartalmaznia kell, hogy ki (név, pontos cím), mikor (év, hó, nap) és milyen birtoksértést követett el. Csatolni kell: a birtokláshoz való jogcímet igazoló okiratot, állításáról (szakember, szakértő, tanú nyilatkozat) megfelelő igazolást. Amennyiben minden adat a hatóság rendelkezésére áll, úgy meghallgatást tart, melyre idézi a birtokvédelemért folyamodó, és a birtokháborítást elkövető ügyfeleket.

A tényállás kellő tisztázása után dönt a birtokvédelmi kérelem tárgyában. A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat megváltoztatása iránt kereseti kérelmet terjeszthet elő az a fél aki a hatóság határozatával nem ért egyet, az ellenérdekű féllel szemben.

A hatóság döntése ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett jogszabálysértés esetén a döntés közlésétől számított 30 napon belül, keresettel kérheti a bíróságtól a döntés felülvizsgálatát.

Az eljárást megindító irat benyújtására nyitva álló határidő ténybeli birtoksértéstől számított 1 éven belül kérhető birtokvédelem az önkormányzat jegyzőjétől

 

© 2011 Medgyesegyháza Város Önkormányzata